Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


További brutalitás.

 Néhány sztori néhány emberről akiknek vagy hatalmas mázliuk volt...vagy épp ellenkezőleg.De hiába,le se tagadhatnánk hogy a mi országunk...Nem igaz?

6-os villamos. Ez úgy érzem, egyik budapesti lakosnak sem idegen kifejezés. Most éppen menettel háttal élvezem az új Combino által nyújtott kényelmet? már ha ezt annak lehet nevezni. Szép elegánsan elnyúlok a kemény, érdes műanyag ülésen, hosszú fekete szövetkabátom majdnem lelóg a villamos friss, vadonatúj padlójára. Lábam keresztben kinyújtva, az ablakon kinézve már csak az éjszaka fényei, és néhány rosszarcú belvárosi embert látok akik sietős lépteikkel valószínűleg épp hazafelé tartanak. Behunyom a szemem? Már elég későre jár? -futott át az agyamon. Csak nem akarom hogy megint a végállomáson verjen fel szép álmomból valami rosszarcú barom. Hát igen. Körülbelül fél 12-re járhat, a Zöld Pardonból éppen hazafelé mindenki már csak egy jó meleg ágyra, és e

gy lefekvés előtti szál cigire vágyik. Már aki. Még egy megálló és itt a Móricz? de ez nem volt ám olyan egyszerű. Velem, úgy naggyából 2 méterre előttem, szemben, egy alak bámul engem. Megakadt rajta a szemem. Kopasz, a szemei úgy néznek rám, mintha meg akarna ölni. Kigyúrt teste, fehér-fekete terepszínű nadrágja, és fekete acélbetétes bakancsa, fehér fűzökkel megáldva arról győzött meg, hogy én ebben a szerelvényben egy nem kívánatos ember vagyok a számára. De bassza meg? Nekem is fehér fűzőim vannak? akkor mi a baj, nem inkább köszönnie kéne nekem vagy valami? Két választásom maradt. Vagy megkerget és agyonver, vagy rámköszön és leszáll, de a szemei inkább az előbbiről árulkodtak. Inkább nem kockáztatok ez ügyben, szépen megközelítem a pilótafülkét, nyugodtan leszállok, és sietek el onnan mint a mérgezett egér. Ezek a gondolatok röpködtek a fejemben úgy 5 másodpercig. Aztán észbe kaptam. Fehér fűző? a jobb lábamon? Mintha valaki azt említette volna hogy antifasiszta? Ajjaj, rosszat sejtek.

Éreztem hogy a jéghideg izzadságcseppek legördülnek az arcomon, és a hideg rázza a hátamat. Szépen észrevétlenül a bal bakancsomat (amin a fekete fűző van), átkeresztezem a jobbra, hogy ne látszódjon a fűző, de azt hiszem elkéstem. A debella arca lilás árnyalatot vett fel, én meg villámgyorsan átgondoltam milyen temetők vannak Budapesten. Ki segíthetne nekem? Netán a másik oldalt mellettem ülő, csont vékony, enyhén részeg szőke 19 év körüli lány? Esetleg a valahol mögöttem ülő szenilis 130 éves öregasszony? Semmi baj, semmi baj, minden oké lesz! Remegek. Uram Isten hogy keveredek én ki ebből? -gondoltam. Móricz Zsigmond Körtér, Végállomás ? mondja be egy finom női hang. Felállok, lábaim kicsit elzsibbatak, állni is fárasztó volt. Nem bírom megállni hogy ne nézzek rá. Egy pillanatra a szemébe néztem?

éreztem a dühöt és az ölhetnéket. Nézzük egymást? már vagy 5 másodperce. Fejembe nyilal a gondolat: ROHANJ! Akrobatikusokat is megszégyenítő nekifutással kiugrok a az új Bkv csodából, és olyan gyorsan futok, hogy még én sem hittem el. Hátrapillantok a nagy futás közepette? az arcom már úgyis lehűtötte a szembeszél. Az alak a maga 150 kilójával lohol utánam, nem kis sebességgel. Visszanézek menetirányba, és a lámpa pirosra vált? Egy szempillantás erejéig megállok, nagy levegőt veszek és futok tovább? Balról már kikanyarodott pár autó, akik voltak olyan szerencsések, és zöld utat kaptak. Fájdalom nyilal a bal térdembe. A kurva életbe ? mondom. Nekem jöttek. De ez sem érdekel. Számomra nincs fájdalom.

Nem érdekel hogy dudál is az a szőke hidrogénezett hajú tinédzser, aki szerintem még süket is az autóból kihallatszó számomra túl hangos gépzene miatt. Visszakaptam a fejem a való világba?egy pillanatra megállt a lélegzetem, mikor már szinte éreztem magam mögött a nagy kigyúrt embert, és mindent félretéve szinte félig sántán futottam ahogy csak tudtam tovább, a 973-as éjszakai busz megállójába? A megállóban magas, tarajos, szimpatikus embereket láttam. Kettőt is. Egy pillanatra mosolyra húzódott a szám, és a megcsillant a szememben a remény, hogy a ma éjszakát nem a Szent Imre Kórházban töltöm. De ez a korai remény hamar szertefoszlott? mégsem az ismerőseim voltak, csak három punk, de nem a gyenge fajtából valók. Még oda sem értem hozzájuk, de már fordultak felém, látva hogy baj van? és punk, nem punk gondoltam segíteni fog nekem. Beállok közéjük, halkan megjegyezve, hogy ? Lécci, Helpmí srácok!

Megfordulok, és már négyen voltunk? négyen, egy hústorony ellen. Biztonságban tudtam végre magam. De nem tudom mi ütött belé, az arcával idióta megjegyzést tett, hátrafordult és felszállt a másik buszra? Nagyot sóhajtottam, leültem, és mint aki szép munkát végzett, elővettem a kék Pall Mall-em, aminek már a buli utánra elég gyűrött, és itt-ott szakadt volt a doboza, elővettem 90 forintos spar öngyújtóm, és pattintottam egy kis tüzet is magamnak. Végre vége van? mehetek haza, vár a finom meleg ágy, és az a bizonyos lefekvés előtti szál cigi. Bár most már apadni kezd a nikotin hiányom, jó mélyeket slukkolok és a fejem hátrahajtva kifújom a füstöt. A punkok egymás után bemutatkoznak, én megköszönöm hogy ittvannak és meghívnak házibuliba. Na akkor jött el az a pillanat hogy lehajtottam a fejema térdemre, és azt mondom magamba: ezt-nem-hiszem-el. Lőttek a pihe puha ágynak, de egy ilyen bulit sosem hagynék ki. Úton velük jókat beszélgetve már tudtam hogy ez a nap valamiért emlékezetes lesz számomra. [ Gerő András / Hekkky ]

Az amstetteni rém, a finnországi ámokfutó, az afrikai albínók elleni rituális gyilkosságok voltak egyebek között azok a bűnesetek, amelyek a legjobban borzolták a kedélyeket 2008-ban szerte a világon.

 
 
 

Ausztriát április 27-én sokkolta a hír, amikor kiderült, hogy egy 42 éves nőt saját apja tartott fogságban 24 éven át a Bécstől néhány kilométerre fekvő Amstetten városában egy ablak nélküli pincében. A 73 éves Josef Fritzl hamarosan beismerte, hogy vérfertőző kapcsolatot tartott fenn saját lányával, aki hét gyermeket szült neki. Az egyik gyermek születése után hamarosan meghalt. Később Fritzl három gyermeket örökbe fogadott és elhitette feleségével, valamint a hatóságokkal egyaránt, hogy lánya egy szekta rabjává vált és ezért a három gyermeket otthagyta ajtajuk előtt. A három másik gyermek úgy nőtt fel, hogy soha nem láttak napvilágot. Az ügy azután pattant ki, hogy a legidősebb gyermeket, a 19 éves Kerstint kórházba kellett szállítani. Fritzl ellen erőszak, emberrablás, vérfertőzés, rabszolgatartás és gyilkosság címén emeltek vádat, ami életfogytiglani börtönt jelenthet számára.

Május 28-án ért véget a franciaországi Charleville-Méziéres-ben a belga sorozatgyilkos, Michel Fourniret és feleségének pere. Fourniret-t nem csökkenthető életfogytiglani börtönre ítélték, miután hét fiatal nő 1987 és 2001 közötti meggyilkolását bizonyították rá. Ugyancsak életfogytiglant kapott felesége négy gyilkosságban való bűnrészesség címén. A két hónapig tartó tárgyalás során ugyanakkor nem derült ki, hogy a párost mi motiválta rémtetteik elkövetésében, és egyik sem mutatott megbánást. 

Június 8-án vasárnap reggel Tokióban egy 25 éves fiatalember, Kato Tomohiro hozott rettegést a japán főváros divatos Akihabara kereskedelmi negyedére: furgonjával előbb behajtott a sétáló utcákba, a járdákon is kergetve a járókelőket, majd kiugrott kocsijából és találomra tőrt döfött mindenkibe, akit ért. Mire egy rendőr ártalmatlanná tudta tenni, már hét embert megölt és tízet megsebesített. "Megunta az életét" - vallotta a fiatalember, akiről kiderült, hogy néhány nappal korábban felmondták ideiglenes munkaszerződését egy autógyárban és kilakoltatás is fenyegette. 

Ugyancsak ámokfutó osztotta a halált az általában békés Finnországban szeptember 23-án: Matti Saari 22 éves vendéglátóipari tanuló kilenc saját iskolatársával, valamint egyik tanárával végzett hidegvérrel, ezt követően felgyújtotta az iskola épületét, végül golyót repített a saját fejébe. Előző nap a fiatalembert kihallgatta a rendőrség, mert a YouTube fájlmegosztó portálra feltett saját videoklipjén a lövéseket gyakorolta és fenyegetőzött. Ennek ellenére szabadon engedték, sőt, még fegyverviselési engedélyét sem vonták vissza. A nyomozók szerint a tömegmészárlás forgatókönyvét az egy évvel korábbi finnországi iskolai vérengzés ihlette és az sem kizárt, hogy a két gyilkos kapcsolatban állt egymással. 

November 17-én Burundiban fegyveres banditák megöltek egy hatéves albínó kislányt, lefejezték, majd levágták kezét-lábát, és testrészeit magukkal vitték. Ez a szörnyű gyilkosság nem elszigetelt eset Kelet-Afrikában, ahol az albínók a szervkereskedelem gyakori áldozatai: az év eleje óta mintegy harmincat öltek meg közülük, elsősorban nőket és gyermekeket. A Burundi szomszédságában fekvő Tanzániában különösen gyakori a bűnözés eme formája: az albínók rendszeresen esnek rituális gyilkosságok áldozatául. Testrészeiket, vagy szerveiket törzsi varázslók használják fel szerencsehozó talizmánok készítéséhez, amelyeknek főleg aranyásók körében van nagy keltje.